Angliai tanulmányok, palotapuccs és a leghosszabb uralkodói karrier az arab térségben.

Milyen más poszttal indulhatna az Ománi Idők, mint Őfelsége, Kábúsz bin Szaíd, az Ománi Szultánság szultánjának rövid életrajzával.

Fiatalkora

Kábúsz Szalalah városában született 1940. november 18-án.

Itt folytatta általános és középiskolai tanulmányait, majd apja 16 évesen egy angliai magániskolába küldte.

20 évesen a Sandhurst Királyi Katonai Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1962-ben végzett, majd belépett a brit hadseregbe.

1966-ban tért haza Ománba. Apja rögtön házi őrizetbe kényszerítette a szultáni palotába Szalalah-ban, valamint nem engedte közel az államügyekhez és erősen korlátozta emberi kapcsolatait.

Korai arab tavasz? Palotapuccs!

A 29 éves Kábúsznak más elképzelései voltak az ország irányítását illetően, mint apjának. Véget akart vetni az ország elszigetelődésének és az olajbevételeket fejlesztésekre és modernizációra kívánta felhasználni.

A palota Szalalah-ban

1970. július 23-án Kábúsz tájékoztatta a brit katonai vezetést, hogy puccsra készül az apja ellen, igaz addigra már hetek óta folyamatban volt a hatalomátvétel tervezése és a brit seregek ugrásra készen álltak (amiről a britek előzetesen tájékoztatták Kábúszt).

Bár az első műveleteket a brit hadsereg hajtotta végre, a későbbiekben az arab seregek vették át a vezetést, hogy csökkentsék a külföldi beavatkozás látszatát.

A puccs végén Szaíd bin Tajmur szultán aláírta a nyilatkozatot, amelyben fia javára lemondott a hatalomról. A megpuccsolt uralkodót először Bahreinbe szállították gyógykezelésre, majd életének maradék két évét a londoni The Dorchester szálloda lakosztályában élte le.

Kábúsz kinyilvánította, hogy az országot ettől kezdve Ománi Szultánságnak hívják és nem MAszkati és Ománi Szultánságnak, erősítvén az ország egységét.

Hogyan legyünk jó szultánok?

Az új szultán legsürgetőbb problémája a Dél-Jemen által támogatott dhofari fegyveres kommunista lázadás volt (1962-1976), amelyet végül brit, az iráni sah és a jordán király segítségével sikerült leverni.

Ezután következhetett az ország felépítése, hiszen gyakorlatilag nem létezett infrastruktúra (összesen 6km burkolt út volt), egészségügy és oktatás sem.

Kábúsz az olajból származó bevételeket az ország fejlesztésére használta. Iskolák, kórházak és több száz kilométer aszfaltozott út, két kikötő és egy reptér is épült. A kormányzat új vízforrásokat is keresett, valamint egy sótlanító üzemet is épített. Sor került az áramszolgáltatás kiépítésére is.

Sótlanító üzem (Al Ghubra)

Támogatták a magánszektor fejlődését is: bankok, szállodák, biztosító cégek és nyomtatott sajtó jöttek létre.

Az indiai rúpiát és a Mária Terézia-tallért felváltotta az ománi riál.

Később további kikötőket építettek és egyetemeket nyitottak.

Uralkodásának első évében a szultán eltörölte a rabszolgaságot.

A pozitívumok mellett persze azt is meg kell jegyezni, hogy Omán abszolút monarchia. November 18-a, a szultán születésnapja nemzeti ünnepnap, július 23-a, a puccs napja pedig az Újjászületés (Reneszánsz) Napja. Minden hatalom a szultán kezében összpontosul (királyi rendeletekkel kormányoz): ő a fegyveres erők legfelsőbb vezetője, a védelmi és külügyminiszter, valamint a központi bank elnöke.

A lakosság többsége a muszlim hitet követi, de a szultán vallásszabadságot biztosított az országban és 4 katolikus, protestáns templom, valamint számos hindu templom építését is finanszírozta.

Kábúsz egyébként semleges külpolitikát folytat: jó kapcsolatokat ápol a nyugattal és Iránnal is (ezért szokott sokszor közvetítőként eljárni az Egyesült Államok és a perzsa állam között).

Nem régen járt az izraeli kormányfő is Ománban

Mit hoz a jövő?

Az öböl-menti országokkal ellentétben Kábúsz nem nevezte meg nyilvánosan az utódját.

Az Alaptörvény 6-os cikke szerint a királyi család választja meg az új uralkodót a szultán halála után 3 napon belül. A biztonság kedvéért a szultán egy levélben leírta az utód nevét, amelyet katonai és egyéb vezetők előtt kellene kibontani, ha a család nem jutna egyességre (ami elég valószínű forgatókönyv).

Kábúsz szultánnak nincsen fiúörököse, és 2017-ben rákot diagnosztizáltak nála, így a trónöröklés témája egyre aktuálisabb lehet.