Mélyülni fog-e az integráció a Perzsa-öbölben, vagy Omán inkább a britek példáját követi?

A Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC)

1981. november 11-én Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok Abu Dhabi városában aláírta a kormányközi szervezetet megalapító gazdasági együttműködési megállapodást.

Egyedül Irak maradt ki a klubból.

Időközben többször felmerült Jordánia, Marokkó és Jemen felvétele a szervezetbe.

Az integráció meglehetősen lassan halad előre.

A szervezet Legfelsőbb Tanácsa 2001-ben 3 főcélt fogalmazott meg: 2003-ra vámunió, 2007-re közös piac (amely végül 2008-ban indult, de csak 2015-re lett teljesen működőképest, 2010-re közös valuta (amelynek halídzsi lett volna az elnevezése).

2006-ban Omán jelezte, hogy nem tudja a valutaunió 2010-es céldátumát tartani. 2009-ben az Emirátusok hátráltak ki az ötlet mögül, miután kiderült, hogy a valutaunió központi bankja Rijádban lett volna, és nem az Emirátusokban. 2014-ben a többi négy tag (szavakban legalább is) folytatta a valutaunió kialakítását.

Ha a monetáris unió létrejött volna, az öböl-menti unió lett volna a második legnagyobb ilyen jellegű integráció az összesített GDP alapján.

További célként fogalmazták meg a gazdaság és egyéb területek szabályozásának összehangolását, közös kutatóközpontok felállítását, közös cégek alapítását és például közös haderő létrehozását (Félsziget Pajzs). Ez utóbbi a szó szoros értelmében a 2011-es bahreini felkelés során került először bevetésre (Kuvait és Omán nem vett részt a hadműveletben).

"Oxit"?

A Brexitről szóló népszavazás után az ománi külügyminisztérium méltatta a britek "bátor döntését az EU elhagyásáról", melyet követően az ománi közösségi médiában egyre többször merült fel az Oxit-ról szóló referendum témája is, valamint az ománi parlament alsóházának volt elnökhelyettese is reményét fejezte ki, hogy Ománban is népszavazásról fognak dönteni az ország GCC-hez fűződő kapcsolatáról.

A külügyminisztérium sietett cáfolni és "pletykának" minősíteni az Oxitról szóló spekulációkat.

Szavazás ide vagy oda, az tény, hogy Maszkat (kül)politikája kérdéseket vethet fel a GCC-ben való tagságáról, amit egyébként Szaúd-Arábia már nem egyszer sérelmezett is.

Az egyik legfájóbb pont Rijádnak természetesen Omán hozzáállása Iránhoz, hiszen Maszkat nem zárkózik el mereven a Teheránnal való párbeszédtől (kapcsolataik mindig jók voltak, az iráni forradalom és az Irán-Irak közötti háború ellenére is), és nem egyszer játszott már közvetítő szerepet a perzsa állam és a nyugat között is.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Omán mindig Irán oldalán állna. Ilyen eset volt például 2016-ban, hogy Omán, a többi GCC állammal terrorista szervezetnek nyilvánította a libanoni, Irán által aktívan támogatott Hezbollah-ot.

2011-ben, az arab tavasz kitörésekor Omán maradt az egyetlen GCC állam, amely fenntartotta diplomáciai kapcsolatait Szíriával. Maszkat hasonlóan külön utas politikát folytat Jement illetően, és nem vesz részt a Szaúd-Arábia által vezetett hadműveletekben. Maszkat viszont támogatta a szaúdiak által vezetett bahreini "rendteremtést" 2011-ben.

2013-ban, Rijád sürgetésére, hogy a GCC unióvá váljon, Juszuf bin Alawi, az ománi külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Omán ezt nem támogatja, de nem állja útját a többi ország további integrálódásának.

Mi lesz Kábúsz szultán után?

Az 1970 óta uralkodó ománi szultán korára és betegségére való tekintettel hamarosan aktuális lesz az utódlás kérdése. Kábúsz szultán továbbra sem hozta nyilvánosságra, hogy kit szánna utódjául.

Azonban bárki is lesz a következő szultán, Szaúd-Arábia nem hagyja veszni majd a szoros kapcsolatokat Ománnal, nehogy az ország túlságosan Irán érdekszférájába sodródjon.

Elemzők szerint nem valószínű, hogy Rijád és a többi GCC állam szankciókat vagy blokádot vezetne be Ománnal szemben, hiába az önálló külpolitika jelenleg is, nem úgy mint Katarral tette.

Az viszont biztos, hogy a szomszédos országok készülnek az átmenetre, ami abból is sejthető, hogy például 2011 januárjában az ománi hatóságok bejelentették, hogy lelepleztek egy emirátusok-beli kémhálózatot az országban. Abu Dhabi természetesen tagadta, hogy kémkedett volna a szomszédja ellen.

Összefoglalva tehát: Omán alapjában véve nem tervezi elhagyni a GCC-t, csak következetesen folytatja az eddig megszokott külpolitikai egyensúlyozását, és stratégiai jelentősége (valamint a remélhetőleg békés szultáni utódlás) nem valószínűsíti, hogy az ország Katar sorsára jusson a jövőben.